Szentivánéj az Állatkertben

Az a szuper dolog történt velünk, hogy meghívást kaptunk a Fővárosi Állat-és Növénykert által szervezett Szentivánéj az Állatkertben programra.

Még a tavasz folyamán kerültünk kapcsolatba az Állatkert üzemeltetési osztályával egy épületbejárás során. Az állatkert a rengeteg különleges állat és növény mellett, izgalmas épületekkel is rendelkezik, amelyek egy részét Kós Károly tervezte. Mi leginkább ezeket az épületeket szerettük volna megtekinteni szakmai szemmel. A bejárás során az Afrika Kifutó zsiráfos kunyhójával is találkoztunk, amit anno 2014.-ben épített a Vass Zoltán Értékmentő Alapítvány, ahol Gergő akkor inasként dolgozott. Így adta magát, hogy a leromlott állagú épület felújítását díjmentesen felajánlottuk - amit az Állatkert örömmel el is fogadott, hiszen ez egy speciális tudást igénylő munkarész.

Megbeszéltünk egy időpontot, amiről kiderült, hogy aznap kerül megrendezésre a Szentivánéj az Állatkertben esemény is. A szervezőkkel egyeztetve meghívást kaptunk, hogy vegyünk részt a programon, mint kézműves foglalkozás, hiszen ez pont beleillik a Szentivánéj programjaiba. Bár a két program nem zárta volna ki egymást, végül úgy döntöttünk, hogy a bungalló tapasztását eltoljuk egy másik időpontra, és a kézműves workshopra koncentrálunk. A csapat szakmaiságának, rugalmasságának, és nyitottságának köszönhetően hamar meg tudtuk szervezni, hogy mit vigyünk és milyen programmal készüljünk az eseményre. Szerencsénkre a vályogozáshoz nem kell túl sok minden csupán föld, víz, némi homok és szálerősítésnek valamilyen anyag. Mi most töreket használtunk. Bár kaptunk elefánt trágyát is, ami csodálatosan jól működik a vályogban, de végül úgy döntöttünk, első körben elég, ha “sima” vályoggal ismertetjük meg az érdeklődőket. Viszont erről írunk még bővebben egy későbbi bejegyzésben, mert mindenképpen szeretnénk Veletek is megosztani a tapasztalatainkat. :)

Vittünk magunkkal gyerek méretű téglavető formákat, és a gyereknapra készült „minta terveinket” is. A vetőformák nagy sikert arattak. Sokan kipróbálták, és élvezték, hogy ők is tudnak téglát készíteni, ami szép szabályos, ráadásul elfér a kezükben.

Nem igazán kellett a gyerekeket noszogatni, hogy jöjjenek és próbálják ki a sarazást. :) A téglavetés mellett számtalan kreatív, egyedi megoldás is született. Volt, aki várat épített volt, aki pitont, mások űrbázist, és született több kis kunyhó is. És volt, aki csak szabadon, gyúrta, kente, formázta a földet. :) De nem csak a gyerekek álltak be vályogozni. Egy anyuka csodás kisautót formázott belőle.

Amíg a gyerekek építettek, a szülőkkel a természetes építőanyagokról beszéltünk. Jó érzés volt megtapasztalni, hogy mennyire nyitottak az emberek erre a fajta építkezésre. Viszont van még dolgunk bőven, ugyanis többségük még egyáltalán nem hallott azokról az anyagokról, amikből mintát vittünk magunkkal. Kerekedő szempárok tekintettek ránk vissza, amikor kiderült, hogy az asztalon kiterítve az bizony nem kőzetgyapot, hanem gyapjú, és még tovább kerekedtek, amikor megtudták, hogy pont ugyanolyan jól használható hőszigetelésre, mint az előbbi, csak ez teljesen környezet és klímabarát megoldás.

2,5 órát voltunk kint, a végére már egészen ránk sötétedett. Rengeteg alkotás született. Amikor kezdtünk kifogyni az alapanyagból, visszagyúrtuk őket, és kezdődhetett előről a móka. A gyerekek kreativitása hatalmas, csupán teret és időt kell hagyni nekik, hogy kibontakoztathassák.

Összefoglalva nagyon jó program volt. Sikerült megvalósítani az Alapítvány alapvető célját: minél több ember ismerje meg a természetes építőanyagokat, és ismerkedjen meg az ehhez kapcsolódó korszerű és hagyományos technológiákkal - ugyanis ezek a fenntartható építészet alapjai.