Egyre több a környezetbarát építőanyag, csak még kevesen használják őket
Olvassátok szeretettel önkéntesünk, Strommer Nóra összefoglalóját a bemutatkozó napunkon elhangzott szakmai előadásokról
Egyre több a környezetbarát építőanyag, csak még kevesen használják őket
A mai épületek környezetterhelése hatalmas, a globális kibocsátás 39%áért az építőipar felelős. Azzal egyre élesebben szembesülünk, hogy a korszerűtlen épületek fűtése mennyi energiát emészt el, de abba ritkábban gondolunk bele, milyen hatalmas környezeti terhelést jelent a mai építőanyagok előállítása és szállítása. Ráadásul egyelőre arról is kevés szó esik, hogy ezek az anyagok a lakók egészségére, közérzetére milyen hatást gyakorolnak.
A természetes építőanyagok, az energiahatékony építészeti megoldások, a környezetbarát kivitelezés és az egészséges otthonok témáját jártuk körbe a Vándor Építőmester Alapítvány október 22-i eseményén, ahol a szakmai előadások hallgatása mellett tapogatni is lehetett a környezetbarát építőanyagokat, és a bevállalósabbak vályoggyúrással koszolhatták össze a kezüket.
Mi lenne, ha előre terveznénk, már az anyagválasztásnál?
"Vidékről jövök, és elég sok az olyan építkezés, amibe úgy ugranak bele az emberek, hogy bemennek a tüzépbe, és vásárlás előtt nem gondolják végig, hogy milyen anyagokat használnak"
- mondta Nyúl Zsolt építész, aki az épületek környezeti terheléséről és a környezetbarát építőanyagokról beszélt. Előfordult, hogy úgy keresték meg, hogy menjen el szakértőként megnézi egy vályogházat, hogy az építkezés már javában zajlott, és már megvették az építőanyagok egy részét. Előzetes tervezéssel nemcsak az ilyen eseteket kerülhetjük el, de a tudatosabb anyagválasztással más jövőbeli problémákat is kiküszöbölhetünk.
A mai, széles körben elterjedt építkezési szokásaink szemléletes ellenpéldája az iglu, amihez nem kellett messziről szállított, magas energiafelhasználással előállított alapanyag, és miután az ember elhagyta, semmilyen káros anyag nem maradt utána, egyszerűen elolvadt. Ez egykor elég jól élhető közeget biztosított, 16 fokot a kinti -45 fok mellett. A mai házaktól ennél már jóval többet várunk el, viszont ezeket az alapelveket érdemes szem előtt tartani, és amennyire lehet, visszahozni az építkezési kultúránkba.
Mitől olyan nagy az épületeink környezetterhelése?
Most mindenki szigeteltetni szeretné az épületeket, de valójában az épületek okozta környezeti terhelésnek csak egy része a fűtés. Legalább ennyire fontos az anyaghasználat, mivel egy átlagos épület gyártása a környezeti terhelés 32 százalékát adja. A bontás tesz ki további két százalékot, és ez is nagyon fontos, mert 50, legfeljebb 100 évre tervezzük az épületeket, és ennél jóval gyakrabban építjük át és újítjuk fel őket, miközben nem feltétlen gondolunk arra, mi lesz később építőanyaggal.
Ezzel szemben egy 100 éves parasztáház környezeti terhelése minimális, hiszen fából, vályogból, kőből, nádból, szalmából, üvegből épült. Ezek az anyagok mind könnyen újrahasznosíthatók vagy elkomposztálhatók, és ezeket az épületeket is lehet modernizálni, élhetővé tenni, nagyobb nyílászárókkal ellátni.
A manapság rengeteget használt beton több problémát is okoz. Az előállításához először is kell egy bánya, aminek a helyszínén meddőhányó marad. Aztán az anyagot elszállítják a cementgyárba, ahol azt magas energiával feldolgozzák, és a beton előállításához kell még víz is. Látványos negatív példa a pécsi tízemeletes, egy hatalmas vasbeton épület, ami 1974-ben épült, és mindössze 15 éve volt használatban, mikor egy technológiai hiba miatt életveszélyessé nyilvánították. Próbálták megmenteni, sikertelenül, végül 2016-ban lebontották, így miközben a környezetterhelése magas volt, keveset lakhatták.
Jó lenne, ha az ilyen épületek bontásakor keletkező anyagot vissza lehetne forgatni a betongyártásba. A szelektíven gyűjtött építőanyagokat szinte teljes mértékben újra lehet hasznosítani.
Külföldön vannak erre próbálkozások, mint ez a 2018-ban épült sorház Dániában, amihez újrahasznosított betont használtak.
Elkerülhetetlen, hogy újragondoljuk az építkezések anyaghasználatát, hiszen az világosan látszik, hogy egyre nagyobb a nyersanyagigény, a népesség nő, az anyag viszont fogy. Persze ez nem azt jelenti, hogy a városokba parasztházakat kellene kezdeni építeni, sok más módja van a környezeti terhelés csökkentésének.
A fenntarthatóbb építkezés módjai
Elvként érdemes a meglévő épületállomány használatára törekedni, és ha mégis újat építünk, akkor előre tervezni, és ne csak az lebegjen a szemünk előtt, hogy beszerezzük az építési tervet. Érdemes életciklusban gondolkodni, ami azt jelenti, hogy minőségi, tartós anyagokat építünk be, és mindent a megfelelő helyre. Hiszen például kiváló anyag a szalma, de az egész házat nem építhetjük belőle, viszont ne építkezzünk csak betonból sem.
Itthon még nem elterjedt, de sok érdekes információd ad egy életciklus elemzés, ami nemcsak a közvetlen költségeket veszi figyelembe, de azt is, hogy ha begyújtjuk a kályhát, azzal mennyire szennyezzük a levegőt, vagy ha bekapcsoljuk a légkondit, akkor mennyi áramot fogyasztunk és az milyen hatással van a környezetre. Érdemes körülnézni How to Build Green oldalon, ahol a többféle tájékoztató anyag elérhető magyar nyelven is a fenntartható építkezésről, a legfontosabb tudnivalóktól az esettanulmányokig. Itt még egy app is elérhető, amiben az egyes építőanyagok környezeti terhelését tudjuk megnézni.
Régi és új fenntarható építőanyagok
A hőszigetelésre most egyre nagyobb az igény, ezen a területen is vannak környezetbarát alternatívák. A műanyag EPS szigetelés helyett használhatunk szalmát, nádat, kendert vagy újrahasznosított cellulózt. Sokan tartanak attól, hogy ezek éghetők, de ugyanez az EPS-re is igaz. XPS helyett pedig jó alternatíva az újrahasznosított üvegből készült habüveg. Ezeket az anyagokat nem csak családi házak vagy vályogházak esetén lehet alkalmazni,
egy nagy, városi többszintes ház is teljesítheti a mai energetikai elvárásokat szalma szigeteléssel.
A lakótérben élhetőbb környezetet alakíthatunk ki, ha vályog alapú nemesvakolatokat, gletteket használunk. Ez azért fontos, mert a vályog segíti a páragazdálkodást, ha hőszigetelő hatással is rendelkezik, akkor csökkentheti a hőhidasságot. Az egyedi elképzelésekről sem kell lemondanunk, ha természetes anyagot választunk, mivel mára ezek is számtalan színben elérhetőek.
Padlónál érdemes megmenteni a régi parkettát, hajópadlót, vagy használhatunk ott is vályogot, követ, téglát, mész alapú tadelaktot, sőt linóleumot, mert a klasszikus linóleum is természetes anyag, például lenolajból, fenyőgyantából, jutaszövetből készül, és nagyon jó tulajdonságokkal rendelkezik.
Vályog vakolatot a padlóra és a fürdőbe, zuhanyzóba is használhatunk, megfelelő eljárással víztaszítóvá lehet tenni.
Ezekkel az anyagokkal is teljesíthető bármilyen igény, csak itthon még nem igazán ismertek, ezért nem használják őket.
Már nem kell külföldről ideszállítani
Az anyaghasználat mellett fontos szempont az is, hogy milyen messziről kell odaszállítani az építőanyagokat. Nemcsak a környezeti terhelés miatt, hanem azért is, mert ma már a szállítási költségek is komoly drágító tényezőt jelentenek. Szerencsére egyre több magyar cég foglalkozik környezetbarát építőanyagok előállításával, így nem külföldről kell beszerezni ezeket.
"Míg korábban az alapanyagok 80 százalékát kellett külföldről hozni, azóta ez a szám folyamatosan csökken, mivel a hazai gyártás több helyen elindult, és az országon belül is fokozatosan javul a logisztika"
- mondta saját tapasztalatai alapján Radev Gergő, az Alapítvány elnöke.
"Gyártanak itthon vályogvakolatot, glettet, habüveget, szalmapaplant, vályogtéglát,építési cellulózt, kenderbetont, kenderpozdorját, és már monolit rendszerekkel is kísérleteznek. Az itthoni forrásból elérhető anyagok aránya egy exponenciális görbén ábrázolható."
Gergőék a saját házukat úgy építették meg, hogy a vezetékeléshez kapcsolódó anyagokon kívül egyáltalán nem használtak műanyagot, de ha ennyire nem is megyünk messze, érdemes abban gondolkozni, hogy jobb mikroklímát teremtsünk az otthonunkban, és ennek érdekében például vályogvakolatot használni.
Ha te is szeretnél segíteni ennek a szemléletnek a terjesztésében, és számodra is fontos a környezettudatos építkezés, akkor
gyere hozzánk önkéntesnek!